Szeretnék bemutatni egy újabb munkát Magyar Edittől. A mi Illustratorunk dolgozott 16mm-es filmszalagra is, többedmagával. A videó mindenképpen rá van szorulva Edit bevezetőjére, hogy érthető legyen, miért ilyen rövid, és egyáltalán miről szól? Annyit én is elmondhatok róla, hogy ez csak egy házi feladat volt, ami nem a publikumnak készült.
A feladatot a következőképpen kaptuk meg: Esteban széttépett pár papírlapot ezerfelé, és mindenkinek adott hármat. Mindenkinek fel kellett írni az egyikre egy színt, a másikra egy érzést, a harmadikra egy bútordarabot. Összegyűjtöttük őket három sapkába, és minden csoport húzott mindegyikbvl egyet. Nekünk a "szomorú", az "indigó" és az "ágy" jutott. Eköré kellett építenünk a történetet.
A brief kiadása és a végső határidő között ha jól emlékszem 4 hét telt el, de mivel mindig több projekt is fut egyszerre, így az első héten nem volt alkalmunk hozzákezdeni. Szűk három hét alatt csináltuk meg, title sequence-szel együtt.
A csoportom három tagból állt, a kazah Boris Leonov, akivel már számos projektet csináltam, ha van rá módunk együtt dolgozunk (az ő MTV ident-je is a 16 között volt), a koreai Minsu Song (aki a "The Long Blondes" együttes új videójat készítette), és én.
A csoportom három tagból állt, a kazah Boris Leonov, akivel már számos projektet csináltam, ha van rá módunk együtt dolgozunk (az ő MTV ident-je is a 16 között volt), a koreai Minsu Song (aki a "The Long Blondes" együttes új videójat készítette), és én.
Eddig ezt a csoportfelállítást nevezném a legsikeresebbnek, mindent tökéletes munkamegosztásban végeztünk. Kifeküdtünk a parkba, és kidolgoztuk a történetet. A storyboard-ot nagyrészt én rajzoltam, a fiúk inkább technikai beállítottságúak... Egy barátom raktárépületében terveztük a forgatást, és végül a makettépítés mellett döntöttünk, hiszen nem volt benne szereplő, csak az ágy. Borisszal megvettük hozzá az anyagot, elhoztuk hozzám, és egy éjszaka alatt Józsival és Rolanddal epitettünk egy rácsoságyat, 80 cm hosszút. Másnap elhoztuk a suliból a Bolex kamerát, meg rengeteg fényt, hiszen a fény mozgására és változására épül az egész kisfilm.
A Bolex egy svájci gyártmányú 16mm-es amatőr filmkamera. Minsu volt az egyetlen az egész osztályban, akinek már volt hozzá szerencséje, a Century videóklipet azzal forgatta. Borzasztóan izgatottak voltunk emiatt, hiszen mindössze 3 percnyi filmszalag állt rendelkezésünkre: minimális lehetőség a tévedésekre! Mindent a lehető legpontosabban kellett megterveznünk, és rengeteg olyan technikai újdonságot hozott magával, amihez eddig nem volt szerencsénk: a Bolex-szel mindig mérni kell a fényt a preciz beállításhoz, betegesen ellenőriztük a fókuszt, és minden jelenetet elpróbáltunk 72x, mire meg mertük nyomni a gombot. De hála a 100%-ban kontrollált körülményeknek, egészen "filmszerű" hatást sikerült elérnünk, ahogy Esteban mondaná: "vehi szinema'tiiiiiik"! (Mer' fhanszija...)
A Bolex egy svájci gyártmányú 16mm-es amatőr filmkamera. Minsu volt az egyetlen az egész osztályban, akinek már volt hozzá szerencséje, a Century videóklipet azzal forgatta. Borzasztóan izgatottak voltunk emiatt, hiszen mindössze 3 percnyi filmszalag állt rendelkezésünkre: minimális lehetőség a tévedésekre! Mindent a lehető legpontosabban kellett megterveznünk, és rengeteg olyan technikai újdonságot hozott magával, amihez eddig nem volt szerencsénk: a Bolex-szel mindig mérni kell a fényt a preciz beállításhoz, betegesen ellenőriztük a fókuszt, és minden jelenetet elpróbáltunk 72x, mire meg mertük nyomni a gombot. De hála a 100%-ban kontrollált körülményeknek, egészen "filmszerű" hatást sikerült elérnünk, ahogy Esteban mondaná: "vehi szinema'tiiiiiik"! (Mer' fhanszija...)
A raktárban két nap alatt megépítettük a szetet, három összetolt asztalra, hogy nagyjából kényelmes magasságban legyen, és az egészet leforgattuk kb. szombat déltől éjfélig.
A következő hét elején elő is lett hivatva, elkezdtük vágni, és a hangot összeállítani rá. (A verklidallamért ezennel szeretnék köszönetet mondani Sárvári Gézának, aki pótolja az én botfülemet...) Az ének az Anima Sound System egy régi dala, remélem nem perelnek be érte, jó esetben olyan bénán éneklem, hogy felismerhetetlen - de most ezennel önlebuktatás történt.
Végső símításként megcsináltuk a címet: egy fekete kartonlapból kivágtam az INDIGO szót, egy 1K reflektorral a falra vetítettük és körbemozgattuk a fényforrást, miközben folyamatosan állóképet készítettünk róla, amit aztán Autodesk Combustion-ben animáltunk.
Engem emlékeztet a videó fílingje, az egykori Szekrénymesékre. Befejezésul jöjjoön néhány werkfotó. A filmben szereplő rolleres bohóc játékot, az egyik pedagógus adta kölcsön. Edittől tudom, hogy a felirat az alján a következő volt: Lemezárugyár Budapest.
