Hajnalban indulok, gondoltam elköszönök. Büszke vagyok a barátaimra és arra a közösségre, amit az embereket elidegenítő internet létrehozott. Sokminden fog nekem hiányozni, de legfőképp sokmindenki. A blog megy tovább, de már spontán helyi eseményekből nem tudok posztolni. Találkozunk még és köszönet mindenkinek, aki hozzájárult bármilyen módon a blog működéséhez.

NagyEra hívta föl a figyelmem, hogy Gyurcsok Joci a Szuperinfóban hírdeti, hogy újból Orosházán gyógyít. Azonnal kifotóztam a hirdetést. Mire megtaláltam az aprók között, addig találkoztam ismét Harasztosi László hirdetésével is. Amíg Harasztosi egy nagyobb hirdetésben reklámozza magát, addig Gyurcsok mágusnak csak egy kis apróra futotta. Gyógyítók lepik el a várost, meg Kárpátia koncertplakátok. Én ha iskolaigazgató lennék, akkor biztos be nem engednék oda egy ilyen elmebeteg kóklert. Egyszer a Budapest tévén gyógyított a képernyőn keresztül. A páciensnek meg volt duzzadva a heréje, hosszas koncentrálás után megszólalt:
-Érzi már, hogy kisebb a heréje?
-Nem.
-Na! Na ne!
Szóval ilyen csávó a Jóska, úgyhogy, aki teheti az maradjon inkább otthon, vagy messziről röhögje ki.

Atommakitól kaptuk ma ezeket a képeket amit a Merian környékén készített. A helyszínen tartózkodott amikor egy föld-föld irányítású rakáta az egyik kertbe csapódhatott ( az eseményt állítólag hangjelenség nem kísérte ) és meggyújtotta az ott tárolt gumihulladékot, ezzel lekormozva az egész környéket és nem utolsósorban életveszélyessé téve a közlekedést.





Update: A nagy érdeklődésre való tekintettel, ma délután ismét kaphattak egy ráadást a környékenlakók. Gumiégetés újratöltve.

Előkerült az utolsó és mindeddig legnagyobb horderejű retrólelet, a Műszaki Áruház felszámolásából. Egy öltözőszekrény legaljából, egy szatyorból került elő. Így mulattunk húsz éve:) Ez a buliplakát ez nagyon odacsörrent. Bergendy Bulit hírdet, az "Én Táncolnék veled" környékéről, mikor annyian voltak a színpadon, mint az oroszok, köztük Mericske Zoltánnal. Tényleg mi van Mericske Zoltánnal? Úgy őrzöm emlékeimben, mint, aki mindenféle vicces hangszeren játszik, vicces az ábrázata, de profi és még énekel is. A Buli címe: Hajsza a BANÁN-KLUBBAN és a plakátot nevető emberfejek díszítik. Műsorvezető: Juszt László (akkori Kriminális). A műsort az Univerzál Kereskedelmi Vállalat Divat Show-ja zárta, a FER legújabb modelljeivel. A támogatók között ott van az Országos Egészségnevelési Intézet (OENI) logója, mely "Törődjön többet egészségével" mottóval bemutatta nekünk Makk Marcit és a "Hé öreg csak előttem égsz, ha égsz"-et.

Korbely Gyuri interjút készített velünk, amit a BEOL.hu-n lehet elolvasni, "Kik azok a Földiek?" címmel.

Nicolas Müller 1913 április 18-án született Orosházán, Müller Miklós néven, majd 2000-ben, így januárban távozott el, Llanes-ban érte a halál. A magyar szociofoto egyik legnagyobb alakja volt, mégis főleg idegennyelvű albumok tükrüzik vissza életművét. Emléke előtt tisztelgünk.

A jómódú családba született, később jogi doktorátust szerzett Müller, inkább a fényképezést választotta. Egyetemistaként, a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához kötôdött, s képeit a két világháború közötti népi írók legjelesebbjei méltatták. A magyar fotótörténet viszont csak viszonylag késôn kezelte ôt rangjához méltóan. Amikor az elsô fényképészeti híradást a Fotóművészet 1983/4. számában közölték, már hetven éves volt, és már régóta Spanyolországban élt. Amikor emigrálni kényszerült, csak a ruhái és egy kiállítás teljes anyaga lapult bôröndjében. Ebbôl a bôröndbôl nyílt ki azután számtalan megbecsülést hozó kiállítás, katalógus és könyv. Anna lánya szerint körülbelül 55 ezer képkocka maradt ránk hagyatékában.

Könyvei:

- Müller Miklós: A megszelídített fény (Szerk.: Dr. Anderle Ádám, Szeged, 1994.). A 126 oldalas kiadvány Berta Tibor és Csikós Zsuzsa fordításában jelent meg, hiszen Müller spanyolul írta. Műfaját tekintve visszaemlékezés. Érdekes olvasmány a történelmet kedvelôknek is, és azért is, mert a szerzônek tényleg volt mire visszaemlékeznie.

- Anderle-Giron-Müller: La luz domesticada, Vida y obra Nicolas Muller (Oviedo, 1995.) Napjaink legteljesebb kiadványa Müller Miklósról. Szövegét tekintve a fenti kiadvány spanyol verziója, de a képanyaga sokkal bôvebb (167 felvétel) és jobb minôségű kiadvány.

- Exposición de Fotografias (Llanes, 1988.) Kiállítási katalógus az 1988. július-augusztus között nyitva tartott tárlatról Llanesban. Ez a 40 portrét tartalmazó katalógus csak Spanyolországban számít kiállítási katalógusnak, hazánkban máig sincs ilyen színvonalú kiadványa a szerzônek. Viszont a kiadvány igen nagy elônye, hogy megtalálható az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Fotográfiai Múzeumban is.

- Lengyel András: Egy nagy magyar fotográfus: Müller Miklós (Orosháza, 1989.)

- Nicolas Muller photographe (Lunwerg Editores Barcelona, 1995.)

- Nicolas Muller: Instantaneas de una vida (Museo de Gijon, 1985.) Kiállítási katalógus.

Azok a fontosabb könyvek, amelyekben felvételei szerepelnek:

- Féja Géza: Viharsarok (Budapest, 1937.)

- Ortutay Gyula: Parasztságunk élete (Budapest, 1937.)

- Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság (Budapest, 1937.)

Müller Miklósról szóló írások a fotográfiai szaksajtóban:

- Dr. Albertini Béla: Levélinterjú dr. Müller Mikóssal : Fotóművészet, 1983/4. 3-10. p.

- P. Szabó Ernô: "A föld, a falu világának költôje..." Müller Miklós fotói a Műcsarnokban.: Fotóművészet, 1988/4.

- Sz. K. J.: Müller Miklós nyolcvanöt éves : Fotográfia, 1998/2. sz. 33. p.

(forrás: fotomuveszet. elender.hu)

Nicolas Müller-Müller Miklós állandó kiállítása megtekinthető a Városi Képtárban.

Néhány fotója, ami varázslat fekete-fehérben:

Rövid poszt lesz, a lényeg a képeken van ami miatt méltó helyet foglal el nálunk a gyönyörűségek kategóriában. Erre a linkre kattintva meg lehet szemlézni a wikipedia oldalán levő - egyébként hasznos - Orosháza szócikket. Az olvasmány után következnek a linkek amik közül én elsőként, kíváncsian a Légifotók Orosházáról linkre kattintottam. Az ott talált, összesen 13 kép közül egyet beteszek ide, hogy ha valaki nem akar klikkelni, az se maradjon le semmiről.



update: azért a fenti áthúzás mert már az első hozzászólónk talált egy hatalmas baromságot a wikipedia/orosháza linken, miszerint van egy nem létező testvérvárosunk. (a laptörténet szerint régóta ott van a felsorolásban Oosasanki) Máris lehet szervezni ezt-azt, például lehet oda vinni orosházi kiállításokat vagy a többi testvérvárost körbejárva lehet oda is szervezni egy küldöttséget, akik majd visszajönnek és hozzák az ottani polgármester üdvözletét, jókívánságait. Ki kell tenni a címerét is. Lehet vinni testvérváros-csalogató gyopárosi prospektusokat nekik, hátha megszívják és nem néznek utána, hogy Magyarországon picivel drágább belépőért milyen helyeket találnak, oszt' majd jönnek jól. Cserediák-program, miegymás. Mégsem lett 5 soros a poszt.

Megrendezték a IV. Disznótorock Fesztivált Gyomaendrődön, a Bowling Treff Sörözőben, adta hírül a beol. hu. Nem is tudtam, hogy már negyedjére rendeztek ilyesmit. Nyolc, rockzenészekből álló csapat mérte össze a tudását, köztük: Endi, Csipa, Charlie, Gidófalvy, Szigeti Ferenc, Takáts Tamás, D. Nagy Lajos, Vörös Pista és a 100 Folk Celsius. A cikk olvasható itt.

Van, ami még ennél is érdekesebb és ez a képgaléria. Disznóvágó sztárok, majd átöltözve bowlingoznak és végül zenélnek. Néhány kép:


Gidófalvy abál. Kemény rocker disznótorban sem ismer tréfát.



A huligán darál és belenéz a fotógépbe.



Takáts Tamás is tekerte a hajtókart.