Aztán az erősáram kivált külön üzletbe, akkor nyílt az Amper, az elektronikai alkatrészek meg az Elektro Art-ba költöztek. Én nemsokkal ezután, 1992-ben kerültem ide, miután 1991-ben végeztem a szakmunkásképzővel. Márciusban kezdtem és júliusban töltöttem a tizennyolcat. Akkoriban szűnt meg a Csillag Áruház és nem maradt konkurencia. Megtetszett az atmoszféra, meg az évente kétszeri prémium kezdőknek is. Aztán még ugyanebben az évben bevonultam katonának és leszerelésem után visszatértem. Nagyon sokmindent megtanultam, voltam egyszemélyes kerékpár, majd szerszámosztály. A képen j.j.b. haverom a boltban összelelhető összes kartonfigura között.



Aztán 2000-ben úgy döntöttek, hogy a bolt alapterületét a felére csökkentik. Megelmekedett a bérletidíj, kissé visszább esett a forgalom, terjeszkedtek a multik. Ekkor fölmondtam és kalandoztam egy keveset. Majd 2004-ben vissza kellett térnem, mert egyszerűen semmi munkám nem volt és máshoz nem értek, ez a végzettségem. Köztes időben tanfolyamot is végeztem, meg továbbtanultam. Ekkor jött az újabb átalakítás, még egy kis részt részt lenyestek az alapterületből. Így a kezdeti időszakhoz képest harmadannyi alapterületen működtünk tovább. Érkezett ide is multi, meg láncolat. Majd először a gyulai műszaki üzlet zárt be, utána a szarvasi a cégen belül. Végül 2007-re elérte a vég teljesen az áruházat. December elsejétől végkiárustás folyik, Szilveszter napján pedig végleg bezár a bazár. A lenti kép a 2004-es átalakítások során készült. Nagyjából ez lesz itt a zárt ajtók mögött, még január 11-ig, az utolsó munkanapomig, míg teljesen kopasz nem lesz minden.



Egy kis statisztika: Húsz év alatt három üzletvezető és körülbelül hatvan fő dolgozott itt. Ketten a nyitás óta itt dolgoztak. Kezdetben tizenöt fő körül volt a legénység, a végére öt fő maradt. Lehetett kapni kerékpárokat, motorkerékpárokat, ezek alkatrészeit, háztartási kis és nagykészülékeket és ezek alkatrészeit, villamossági, lakásvilágítási cikkeket, híradástechnikai és szórakoztató elektronikai cuccokat. Ipari és barkács szerszámgépeket, kéziszerszámokat, DVD filmeket, lakásfelszerelési cikkeket, egy időben teleshopos cuccokat, bútorokat, sőt, még hőre színváltó pólókat is, melyeket diszkóban is árultunk. Valamint nyereményjáték is volt mellé egyéb tárgyakért és ingyen kapott pólót, aki egész este táncolt benne:)(ez a Hotel Alföldben volt, közben néhány kollégámmal a diszkóból átmentünk a szomszéd terembe lagziba, szó nékül kicsontoztunk egy csirkét, majd süteményt zabáltunk és visszamentünk a diszkóba). A rekord napi bevétel, amire emlékszem négymillió Forint volt (1994-ben!). Közvetítettek innen Ki nyer mát (még mielőtt itt dolgoztam, volna, de elmentem megnézni). Egyszer Békéscsabáról jelentkezett a Vasárnapi turmix, ahol bemutatták a céget, és csináltak  nálunk is pár kockányi felvételt. Vásárlóként megfordult itt a néhai Zámbó Jimmy, Tahi Tót László, Nagy Bandó András, Bródy János, a Republic (boá), Bodrogi Gyula, Nyertes Zsuzsa, Straub Dezső, Csala Zsuzsa, Maksa Zoltán és még biztos mások is, akiket kihagytam. Egyszer politikusok karikatúraszobrainak kiállítása volt megtekinthető a kirakatokban. Szerveztünk több ízben Nintendo versenyt gyerekeknek, szerszámgépbemutatókat (egy alkalommal betont is lehetett törni), háztartási gép bemutatókat kóstolóval. Palacsintasütéseket, serpenyőreklámként. Egy ízben bejelentették, hogy a tévéreklámbeli nő jön sütni, aztán megbetegedett és a kolléáganők sütötték a pallert. Egy gyereknapon kivonultunk a Műv. központba, ott volt a Nintendo verseny, valamint még a DVD korszak előtt, képlemezről (Három, kétoldalas, bakelit méretű, CD-szerű lemezre fért egy film) levetíttük a gyerekeknek projekorral, Dolby Surroundban, Jamo hangfalakról a Jurassic Parkot. Meg emlékszem még egy vasárnapi melóra, mikor kerókat árultunk a vásárcsarnok melletti téren, a városi sportnap alkalmából. Sörrel és lángossal remekül átvészeltük. Hát ennyi.