Így került hozzám az angol Smash Hits magazin néhány példánya, az 1984-től 1987-ig kiadottakból. Olyan volt lapozni, mint egy időutazáson résztvenni. Benne volt még az is, ami a Pajtásból és a Zenebutikból kimaradt. Lefényképeztem találomra kettőnek a címlapját.
A negyven penny-s újságnak,egyik '84-es példányának a hátlapja. Az arc az 1984-et olvassa. Sajna nem lettek a legélesebbek a képek, úgy fotóztam őket, még tűrhető fényviszonyok mellett.
Érdekesek voltak a tartalmak is. A legkülönfélébb előadókkal készítettek interjúkat, Paul McCartney-tól, a Europe-on keresztül Stevie Wonderig. Találtam egy duplaoldalasat Paul Kingről, akit mi később a brit MTV 120 Minutes és Greatest Hits műsoraiból ismertünk meg. Itt még aktív popsztár volt. A duplaoldal felét fényképeztem ki, sorozatfelvételen táncol bokavillantós, élérevasalt ködvágónadrágban, makkoscipővel. Olyan a gúnyája, mint egy torreádoré.
Egy másikban pedig Siouxsie-val volt egy hosszabb interjú. Aki ritkán eresztett meg egy mosolyt, legtöbbször hideg és vészjósló szirénként jelent meg. Útálta a popzenét, ha nem lett volna énekes, akkor kozmetikus, vagy pathológus lett volna. Szerette a horrort és a prémes állatokat.
Egy másikban pedig Siouxsie-val volt egy hosszabb interjú. Aki ritkán eresztett meg egy mosolyt, legtöbbször hideg és vészjósló szirénként jelent meg. Útálta a popzenét, ha nem lett volna énekes, akkor kozmetikus, vagy pathológus lett volna. Szerette a horrort és a prémes állatokat.
Több rejtvény és nyereményjáték is volt a lap példányaiban. Itt éppen Robert Smith által dedikált lemezt és az ingét lehetett megnyerni.
Az egyikben még képsorozatok is voltak, régebben a pályán lévő zenészekről, hogy milyen változásokon mentek át az évek alatt külsőleg, úgy '86-ig. Sokan közülül még, ma is aktívak, mint Phil Collins, vagy az itt látható Dave Gahan.
Az egyikben még képsorozatok is voltak, régebben a pályán lévő zenészekről, hogy milyen változásokon mentek át az évek alatt külsőleg, úgy '86-ig. Sokan közülül még, ma is aktívak, mint Phil Collins, vagy az itt látható Dave Gahan.
Meg Bono, a frizurakirály.
Helyt kaptak a magazinban egész, vagy féloldalas turnéreklámok és lemezajánlók. Megjelent Lionel Richie: Dancing On The Ceiling lemeze és kazettája.
Itt pedig Prince Wembley koncertsorozatát reklámozzák.
Madonna legújabb single-je, a Borderline.
"Nekem eleinte tetszettek a dolgai...a Borderline, de mikor elkezdett Papa Don't Preach-elni lefáradtam." (Eddie Bunker-Kutyaszorítóban)
"Nekem eleinte tetszettek a dolgai...a Borderline, de mikor elkezdett Papa Don't Preach-elni lefáradtam." (Eddie Bunker-Kutyaszorítóban)
Itt pedig Prince Wembley koncertsorozatát reklámozzák.
Közöltek le dalszövegeket, hasonlóan, mint a később itthon is kapható Bravo-ban. Itt például a Bronski Beat-Smalltown Boy szövege olvasható.
Ez pedig már Madonnától, a Like a Virgin dalszövege.
Tettek be moziajánlókat is, itt éppen a Rendőrakadémiát ajánlják az olvasóközönség figyelmébe.
Persze az elmaradhatatlan reklámok sem maradtak ki. Vegyél Maxell kazettát!
A Texas Instruments számológépe, pedig már nem is közönséges számológép, hanem egy matekgép.
A Texas Instruments számológépe, pedig már nem is közönséges számológép, hanem egy matekgép.
Akkoriban még volt popzene és bizony a britek nagyon jeleskedtek benne. Mára ez a műfaj látványos haláltusáját vívja. Legközeleb az írógéppel írt, újságkivágásokkal fénymásolt fanzinekből mazsolázok.
