A Horty rendszerben a végzős növendékeket a Ludovika akadémia udvarán avatták tisztté, a kormányzó jelenlétében. A Rákosi-diktatúra megőrizte a tisztavatást, csak itt már a Ludovika helyett a Honvéd Kossuth Akadémia növendékeit avatták. E korszakban szünetelt a tüzijáték, helyette tábortüzet raktak a Gellérthegyen. Valamint a körmenetet szüneteltették, innentől negyven évre. Viszont a kitüntetések adományozása is a diktatúra éveiben kezdődött.
1948-ban megszületett az új kenyér ünnepe elnevezés, mint központilag előírt szóhasználat. A kifejezést azonban hamar felváltotta egy újabb elnevezés, az alkotmány ünnepe. 1949. augusztus 20-án lépett életbe ugyanis az alkotmány, az elkövetkező években pedig ez a kifejezés dominált.
"Társak, társnők! Gusztus 20, kotmányunk ünnepe. Birkaperkelt, miazmás. ..."
(Egészséges erotika)
A Kádár rendszerben a körmenet továbbra is tabu volt. Eleinte augusztus 20-án gyárakat, lakótelepeket adtak át, a későbbi években már csak játszótereket és tornatermeket. A szórakoztató műsorok repertoárja a hatvanas évek közepén bővültek látványosan, többek között újjáéledt a tűzijáték, egyre jelentősebb lett a vízi és légi parádé, Debrecenben pedig megszületett a virágkarnevál. A szent jelző mellőzésével István személye is felbukkant és szóba került az államalapítás is.
1989-ben rendezték meg újra a körmenetet. A három nemzeti ünnepünkből augusztus 20 lett a hivatalos. Az ünnep menetrendje nagymértékben hasonlít a Kádár-rendszer forgatókönyvéhez, persze a külsőségek megváltoztak. A hivatalos program a zászlófelvonással indul, majd a tisztek felavatásával folytatódik a Kossuth téren, akik már nem ökölbe szorított kézzel, hanem két ujjukat feltartva tesznek esküt, Czinege Lajos nélkül. A felavatott tisztek elvonulnak az országzászlók, köztük az 1956-os forradalom lobogója előtt. Nem hiányozhat a hang- és fényeffektusokkal kiegészített tűzijáték, a vízi- és légi parádé valamint a nyolcvanas évek közepén megszületett mesterségek ünnepe a budai várban. A körmenet a Bazilikánál zajlik, a szertartásnak immáron kihagyhatatlan eleme a kenyérszentelés.
Az ünnep fekete évének számít a 2006-os év, amikor rögtön a tűzijáték elkezdése után óriási szélvihar támadt Budapesten. A katasztófa felkészítetlélenül érte a szervezőket, a sajnálatos eseményben több ember életét vesztette.
forrás:www.unnep.eu
Az ország majd minden településén lesz tüzijáték, meg összeütnek valami programot. Itt is lesz ökumenikus kenyérszentelés, nemzetközi díjugrató verseny, aggastyánderbi, szamárverseny, fúvószenekar, Kasza Béla és zenekara, Száraz Alexandra énekel, Z'ZI labor és a veresegyházi asszonykórus, fellép Lola, lesz hastánc, operett gála, musical show, Amigos Latinos, Roy és Ádám, Kornél , Best Dance, Rácz Gergő, Republic,vizi tüziparádé, szépségverseny, hastánc, karate és sok minden más, ami megerősíti bennem, hogy az idén is itthon maradjak. Majd jól átkötöm a szeletelt kenyér zacskóját nemzeti szalaggal és evés előtt megáldom.
