Ma rákanyarodom '80-as évekre és ezen évtized első évében alakult Vízió együttest nézzük meg közelebbről. Ők nagyon sok felállásban éltek és több évig aktívak voltak. Ismét Déni archívuma lesz segítségemre, Kecskeméti Imre visszaemlékezéseivel.
1981-ben a kultúrházban, a „Piros” presszóban négyen beszélgettünk arról, hogy jó lenne egy zenekart összehozni. Marton Emil vállalta a dobos, én a gitáros szerepét. Szerintem ezt egyikünk sem gondolta komolyan, pl. nem volt gitárom, egy alkalmi kollégiumi zenekarban játszottam egy akusztikus gitáron egy Beatles dal basszusát, egy akkordot sem ismertem. (6 évig hegedülni tanultam.) Orosházán viszont gyorsan terjednek a hírek, így 82-ben egy ismeretlen srác megszólított, úgy hallotta, hogy én gitáros vagyok és szeretnék egy zenekarban játszani. Ismertettem vele a tényeket, s õ azt válaszolta, hogy majd megtanulok gitározni, vegyek gitárt, megcsináljuk a bandát. Már vagyunk ketten. S kitalálta a legfontosabbat, a nevet is: VÍZIÓ! Szuper… Vannak ismerõsei, s megkeresi a többi tagot is. Õ volt Lázár Péter, az alapító basszusgitáros.
Lázár Péter
Most pedig a fényképezőbe
.jpg)
Nemsokára tényleg összejött a zenekar:
Lázár Péter – basszusgitár
Hégely Zoltán – billentyûs (Vermona orgonával)
Marton Emil – dobos (szedett-vedett, félig házi készítésu szerkóval, fõleg a repedt fedõ hangú cinek voltak szuperek)
Kecskeméti Imre – gitáros
Kecskeméti Imre, a kultúrházi backstage-ből
Kecskeméti Imre az Ifjúságiház színpadán
Vettem egy három pick-up-os fekete Muzimát (használtan, beépített torzítóval), s tanulgattam a gitározást. Úgy döntöttünk, hogy csak saját, instrumentális szerzeményeket fogunk játszani, s elkezdtük a gyakorlást. Összehoztunk kb. egy órányi anyagot, s Péter beszélt egy ismerõsével (bár lehet, hogy nem is ismerte?), Dénes Katival, aki az Ifjúsági Házban dolgozott, s megbeszéltek egy koncertet. Péter elégedetlen volt a dobosunk teljesítményével, így a koncert elõtt néhány héttel elhívta egy dobos ismerõsét, Rálik Istvánt, így az elsõ koncertünkön õ dobolt.Kecskeméti Imre az Ifjúságiház színpadán
Ez a fellépés sikeres volt, ezért folytattuk tovább, de István ezt már nem vállalta, s ha jól emlékszem, Péter ekkor talált egy kis fiatal, vékony srácot, aki szinte eltûnt a dobok mögött, de volt dobszerkója (!), új (!!), s jól is dobolt: Sárecz Viktort. Hégely Zoli ekkor végzett a gimiben, s elköltöztek Battonyára, új billentyus is kellett: természetesen Péter talált egyet, Szokolyai Zsoltit, aki megvette Zoli Vermona orgonáját is. Talán ekkortól kezdtünk az Ifiházban próbálni, s szilveszterkor volt egy koncertünk is. Zavaros idok következnek, nem emlékszem pontosan… Rock-találkozó Orosházán, Békéscsabán, koncert a fáklyás felvonulás után a piactéren. Szeged, Rock-találkozó: ha jól emlékszem, itt már Tóth Zoli dobolt, az új dobosunk, aki vendéglátózott is. Szintén Szegeden, a Rehabilitációs Intézetben koncert a Gõzerõ-aktíva elõzenekaraként. Néhány próbán velünk gitározott Rusznák Gyuri (Sirokkó) is, aki szintén vendéglátózott. Ezután jelentette be Péter, hogy kilép a zenekarból, s Rusznák Gyurival és Tóth Zolival elmentek Tótkomlósra a „Vasúti” étterembe hivatásos zenésznek… Ez kb. 85-86-ban volt.
Ekkor csatlakozott hozzánk Godáts Aurél (basszusgitár), s újra megkerestük Sárecz Viktort, aki elvállalta a dobos szerepét. Koncert az Ifiházban, az Alföld Hotel elõtt, a piactéren a fáklyás felvonulás után, rock-találkozók. Godáts Aurél elköltözött Szegedre… and then there where there.
Új basszusgitárosunk: Zsedényi Péter (ha jól emlékszem, ettõl kezdve), s Zsolti is visszajárt a próbákra Gyuláról. Néhány próba erejéig velünk játszott Balogh Endre, „Dákó”. Szintén néhány próba és egy koncert a PMK-ban: Farkas Tiborral. Németek forgattak filmet a városban, kellett egy zenekar: minket ajánlottak nekik. Érdekes volt, ekkor kerestünk egy kis pénzt is. A harmadik „Garázs” válogatás-lemezre felkerült volna egy dalunk, amit Pesten, a Fekete Lyuk stúdiójában készítettünk el. A harmadik „Garázs” lemez sohasem jelent meg…
1996-ban volt egy Retro Rock-találkozó Békéscsabán az Ifiházban, ahonnan bennünket is megkerestek. Ez volt az utolsó fellépésünk, mert Viktor ezután elment Kanadába dolgozni, s a Vízió szép csendben elmúlt… (ez nem túl költõi?) – amíg Déni 2006 júliusában fel nem keverte újra az állóvizet: augusztusban Retro-koncert! Viktor ígérete ellenére nem jött el a próbákra, Szokolyai Zsolti éppen „házon kívül” tartózkodott, így hárman készültünk. Számítógéppel bekódoltam a dobot és a szintit: playback. Tíz év után három hét alatt egészen jó eredményt értünk el: a fellépés után többen is biztattak, hogy ne hagyjuk abba… Majdnem elfelejtettem: a 80-as években a PMK-ban egy koncerten diavetítést is használtunk. (Három hónapig készültek a képek, lepedõkbõl varrattuk a vásznat). A Retro-koncertre is készítettem filmet, de sajnos technikai okok miatt nem sikerült levetíteni…
