A címmondat városunkban hangzott el, mikor egy keményebb tél után beköszöntött a maihoz hasonló jóídő. Este a belvárosban felpezsdült az élet, a tízemeletesek előtt futottunk össze B. Gy-vel és G. Zs.-vel, akik már szalonmatta állapotban voltak. G. Zs. egy egyszemélyes, karfás szánkón húzta B. Gy.-t az aszfaltjárdán. A szánkó talpáról már föl volt pöndörödve a lemezsín, a fájdalomküszöb határát súroló hanggal karistoltak és ehhez felváltva ordították, hogy:
"Érzem a tavaszt, húzom a ravaszt"
Az idei tél nem volt veszedelmes. Nem kellett hólapátra, fagyálló szélvédőmosóra és jégoldóra túl sokat költenie senkinek. A téli depreszzió érdeklődés hiányában elmaradt, volt egy megfázás, amiből sikeresen kikúráltam magam.
Láttam már virágzó aranyesőt is, de még lehet mindig rosszidő, állítólag a jövőhéten visszahűl egy kicsit. Hallani lépten nyomon, hogy a globális felmelegedés immár a jelen problémája és nem sci fi. Ennek járuléka, hogy megjelenhet nálunk is a malária és az éghajlatunk átfordulhat mediterránba. Ami nekünk nem állna jól, mert ahhoz jár tengerpart, olivabogyó és déli temperamentum. Tudom mindez káros, de én cseppet sem bánom, mert kevés dolgot gyűlölök jobban, mint a telet. Ilyenkor hideg van, sötétség dominál, trutymó mindenhol, kopaszak a fák, nincsenek színek és ha szembefúj a borotváló hideg szél az nagyon kellemesen tud érinteni.
Mennyivel másabb, mikor az ember napsütésben, madárcsicsergésben, kabát nélkül korzózhat pitypangvirágzáskor. Tervezem, hogy kinézek a közeljövőben a nagymágocsi kastélyparkba. Kellemes kis délutáni program, kisebb társasággal.
Van most nálam fotómasina is. Mindig magamnál hordom. Mennyit bosszankodtam, mikor láttam valami jó témát és nem bírtam lefotózni. Például a konténerből félig kikandikáló néger guminőt, a "saláták és belek kapható" felíratú kiírást, vagy a Plusz előtti kupakgyűjtő dobozokat.
Szeretném megköszönni mindenkinek, aki akár hardverrel, ötlettel, munkával, vagy más egyéb módon hozzájárult blogunkhoz. Még mindig nem olyan, mint képzeltem, van még rajta mit csiszolni és remélem egyszer már arra is rájövök, hogyan kell rendesen tördelni. A végső forma még kialakulás alatt van, várok még egy-két érdekes beszámolót a közeljövőben. Emellett ha bárkinek van valami jó képe, jó témája, véleménye, ötlete, élménybeszámolója, vagy gondolatsora, az megírhatja és elküldheti a zolinemeti@gmail.com címre.
Előre is köszönöm.
