"1945. augusztus 20-án nagy sikere volt az NSB (Nemzeti Sport Bizottság) által rendezett Országos Sport Napoknak ..."A felszabadulás után rendezték meg legelőször az Országos Sport Napokat, majd az ötvenes években egy kicsit pihentették. 1963-tól újraéledt és az OSN keretein belül négyévente tornaünnepélyeket is rendeztek.
(A magyar sport 40 éve)
"A spontán kezdeményezésű játékok és vetélkedők, köztük az 1960-as évtized elején újjászervezett falusi spartakiádok, az 1963-ban újrakezdett Országos Sportnapok (OSN ), majd az ide csatlakoztatott, korszerűsített Munkahelyi Spartakiád (1967), a Munkahelyi Olimpia (1980), valamivel később pedig a Lakóhelyi Olimpia területi elő- és középdöntői is a tárgyalt időszak végéig, évenként zajlottak. Az országos döntőket azonban az MTS OT 1964-ben hozott határozata értelmében csak az OSN-ek alkalmával, négyévenként lehetett megrendezni."Természetesen Orosháza sem maradt ki az OSN-ből. Két tornaünnepélyt emelnék most ki, az 1982-eset és az 1986-os utolsót. Egyrészt azért, mert a korábbiakról nem volt fellelhető újságcikk, vagy fotó, másrészt pedig mindkettőnek aktív résztvevője voltam. Ehhez hasonló kommunista baromságot már csak Észak-Koreában láthatunk, mégis szívesen emlélszem vissza rá és így utólag röhögök is rendesen.
(Magyarország a XX. században)
1982-ben nyolcéves, második osztályos tanuló voltam, a III. számú Általános Iskolában. Áprilistól kijártunk az OMTK pályára gyakorolni a tornaünnepélyre. Elképzelni sem tudtuk, hogy az mi, de örültünk neki, mert jobb volt, mint a tanítás. Kinn próbáltunk a napon, vittünk magunkkal teát, vagy limonádét és uzsonnát. Először mindenkit a helyére állítottak, majd begyakoroltatták a gyakorlatsort, utána megkaptuk az "eszközt", ami egy kétoldalas kartonvirág volt sárga és piros színnel. Ezt kellett emelgetni a figurák közben, a város többi elsős és másodikos diákjával. Május végére sikerült betanulni a produkciót.
Az akkori Békés Megyei Népújság így harangozta be az eseményt
Majd jött a bemutató napja. A műsor elején léptünk föl, utána a többi gyakorlat nem nagyon érdekelt. Arra emlékszem még, hogy középiskolások zászlóval rohangáltak a pálya körül. Engem jobban érdekelt a lelátó melletti kirakodóvásár, melynek kínálatát édességet majszolva csodáltam.
Négy év múlva újabb tornaünnepély, az utolsó (ezt akkor még nem tudtuk). 1986 április végén-május elején kezdtük meg a felkészülést. Nagyjából a csernobili atomkatasztrófa idején, amivel akkor senki nem törődött, még a megyei újság sem.
A későbbi produkciót a III-as suli felsőtagozatával próbáltuk. Verseny volt az iskolák között, mert zsűri előtt kellett szerepelni. Először az iskolában pár embernek megmutatták, hogy mik lesznek a gyakorlatok és az ő feladatuk lett volna betanítani a többiekkel. Ez a gyakorlatban teljesen csődöt mondott, részben azért, mert még a tanárok sem tudták, hogy mi lesz a végső koreográfia. Szokodi Sándor volt a fő koreográfus és koordinátor. A többi tesitanár meg a sportpályán vezényelt a lelátóról üvöltözve. Mivel alacsonytermetű voltam, viszonylag elöl álltam, szem előtt. Megállt bennem az ütő, mikor a lelátóról hallottam az ordítást: "Németi Zoli!...Te mi a fenét csinálsz!!!"
Egy fiú és egy lány alkotott egy párt. A fiúnál sétapálca, a lánynál napernyő. Ezzel kellett nyitódni, záródni, trükközni kalapban és fehér tornaszerkóban. Először Szokodi azt találta ki, hogy a Singing In The Rain-re adjuk elő, már szoktattak hozzá minket hanglemezről bent az isiben, utána beüthette a fejét és kitalála, hogy az akkor nagyon népszerű Modern Talkingra legyen végrehajtva. Így lett a koreográfiánk neve: Nosztalgia modern zenére. Baromi gyönyörű, mi?
Előszót írt hozzá a Békés Megyei Népújság:
A jelmezes főpróba után eljött a bemutató napja. Először felsorakoztak a résztvevők.
A háttérben baromfi felvágottak feirat a transzparensen.
Jelen volt a Határőrség is
Közvetlenül előttünk a II-es suli lépett fel, a Baj van a részeg tengerésszel című dalra, csíkos pólóban. A zenéken keresztül befújt egy kis nyugati szél is a vérkomcsi ünnepségbe.
A háttérben baromfi felvágottak feirat a transzparensen.
Jelen volt a Határőrség is
Közvetlenül előttünk a II-es suli lépett fel, a Baj van a részeg tengerésszel című dalra, csíkos pólóban. A zenéken keresztül befújt egy kis nyugati szél is a vérkomcsi ünnepségbe.
A mi produkciónk. Valhol elöl állok a kép jobb széle felé, de nem tudom melyik vagyok. Mi erre nyomtuk
Az alattunk járó évfolyamok, a mi sulinkból citromsárgábe öltöztek, mint a búzakalászok a város címerében. A többi suli alsósai a címer többi elemének öltöztek. Végül néhányan kifeküdték a város régi címerét.
Kerékpáros produkció
További iskolák prezentációi
Kommentár nélkül
Ezek már középiskolások
Itt pedig élő szövegkompozíciókat láthatunk
Béke
A műsor után minenki elindult hazafelé. A képek gazdája még pacskerben gyorsan benyargalt a városba, mert volt még egy néptáncfellépése. A sárgaszerkós búzakalászok meg muslincákkal és darazsakkal hadakoztak. Megteltek a fagyizók. Utána le kellett adni az iskolában a sétapálcákat, a tesiszertárba kerültek tornabotként, talán még ma is ott vannak. A magatartás miatt úttörőségtől megfosztással és nyakkendő elkobzással legjobban fenyegető tanárok, a rendszerváltás után elsőként léptek be az új pártokba, vagy lettek ájtatos evangélikusok...
