"Gaudeamus igitur juvenes dum sumus
Gaudeamus igitur juvenes dum sumus
Post jucundam juventutem post molestam senectutem
Nos habebit humus nos habebit humus"
Útálom a ballagásokat, valahogy úgy vagyok velük, mint a temetésekkel, azért kell rá elmenni, mert muszáj.
1991-ben ballagtam középiskolából, legszívesebben még a saját ballagásomra sem mentem volna el, már az akkori eszemmel sem. Az ember búcsúzik az iskolájától és ezt kell hülye körülmények között megünnepelni. Az igazgató mond egy süket szöveget arról, hogy még a nap is kisütött a ballgók kedvéért és most jön még csak a nagybetűs élet, meg a pofonok.
Jóval előtte meg kellett venni az öltönyt, valamelyik osztálytársam kitalálta, hogy hol, meg milyet. Még a Telesport öltönyök divathulláma előtt sikerült elballagnom, de nem volt semmivel sem jobb a fazon. Kéremszépen, már a szalagavató előtt meg kellett lennie az öltönynek, amit az egész osztály egy békéscsabai butikból rendelt. Spanyol fazonút, ami ilyen torreádoros volt. Hátul a derékmagasság nem volt lejjebb a nadrágkorcnál és elöl kicsit jobban lelógott, nagy hajtókával. Ehhez jött egy ún. répafazonú élérevasalt nadrág és az egész ezüstszálakkal volt rézsűsen díszítve. Úgy néztünk ki benne, mint Don Diego De La Vega, mikor éppen nem volt Zorro és lement az ivóba. A szalagavatón ebben rúgtam be életemben először, sok más osztálytársammal együtt, majd mire hazaértem már a szalagomat is elhagytam. A tablónkról inkább most mélyen hallgatnék.
Aztán legközelebb a ballagásra vettem föl, ja azt nem is írtam, hogy amerikai nyakkendőnk volt hozzá, (magyarul sas, lelógó cipőfűzővel). Elkezdődött a ballagás, fogtuk egymás vállát, tarisznyával, virágcsokorral. A vendégek/nézők el voltak ájulva, hogy milyen ügyesek, milyen szépek, helyenként meg is hatódtak. Hát baromi gyönyörű látvány lehettünk a fent említett öltönyben félnépművészeti tarisznyával és virágcsokorral.
Akkoriban csak a legnagyobb királyoknak volt nagy, VHS kazettás kamerájuk, de fényképezőgép az volt mindenkinél. A hozzátartozókon is lehetett borulni, egyik-másik az úgynevezett parasztünneplő pulcsijában jött. Ez klasszikus, fekete V-nyakú pulcsi, nonfiguratív, fehér mintával.
Mikor vége volt már nagyon örültem, hogy ez is ki van pipálva. Megettem a megrendelt tortát, besöpörtem az ajándékokat és viszlát. Vizsgáim után eladtam az öltönyömet féláron egy jehova tanújának , aki azután abban járt körzetgyűlésekre, területi kongresszusokra és néha még prédikálni is.
Szerencsére az idén már nem kellett egy ballgásra sem mennem. Nem kellet végighallgatnom az "Elmegyek, elmegyek", "Ballag már a vén diák", " Gaudeamus igitur", stb nótákat. Nem kellett ajándékba vennem MP3 lejátszót(persze csak ha a kölök nem vett már a húsvéti locsolópénzéből)
Ma este tele lesznek a szórakozóhelyek éjfélig, vagy még azután is elengedett, frissen ballagókkal. Aztán meg hajrá! Hétfőn 8-tól magyarból kell írásban jeleskedni!
Sziámi-Ennyi:
http://www.bahia.hu:2000