(Antal Imre, alias Nyomasek Bobó)
Az idézet idén már másodszor, majális viszont csak először volt még.
Kint voltam a bogárzói lóversenypályán elsején a délutáni órákban és meglepve tapasztaltam, hogy mennyi nép van kint. A körhinta és egyéb nyalánkságok teltházzal vagyis telt ülésekkel forogtak mint a traktorkerek. Mondjuk ez a berakott képen nem nagyon látszik de amúgy tényleg sokan voltak. A céllövöldében faterommal elvertünk 1200 magyar pénzegységet (6 lövés) és lőttünk 2 valamit. Igazából nem volt értékelhető zsákmány. Amikor a csajszi automatice megfogta az egyik puskát amit ide akart adni és mondtam, hogy nem az kell... azthittem fejbehúz a másikkal de élve megúsztam. Ezek után legszívesebben kilőttem volna a műanyag poharát amiből ivott de féltem, hogy mást találok el.
Az időjárás igencsak huncut volt mert néha nagyon a nyakunkon volt a futózápor, néha pedig úgy pirított a nap mint augusztus elején. Kellemes meglepetés volt még, hogy a kért hideg üdítők, ásványvíz és sör valóban hideg volt. Bár kikerekedett szemekkel néztem a büféscsajszira amikor a kívánságlistám felsorolása után hozzábiggyesztett "de mindegyik jó hideg legyen!" kijelentésemre visszakérdezett: "hűtőből legyen?"
A vidámparknál se Modern Talking, se Bad Boys Blue nem szólt, ellenben Dupla Kávéból kifogyhatatlanok voltak. Ők végül is a magyar Modern Talking vagy mi. Csak 20 évet késtek.
A bazársor változatosabbnak tűnt mint az előző napi fáklyás piactéri felhozatal. Igaz ott sokat rontott a hangulaton a koncert de erről majd egy másik posztban. Simán megérte a 300 magyar pénzegységet az áfonyás-csokis mini-fánk is mert piszokul finom volt.
Na elég ennyi, jöjjön egy pár kép mert végül is fotózgatni voltam kint. Aztán majd még lesz a fáklyásról is.
