Mikor még Orosházán lakott sűrűn járt a Kétárbocosba. Onnan ismerem én is, meg nagyjából mindenki, aki járt oda. Már akkor is írogatott, de soha nem olvastam tőle semmit. Most meg kiderül, hogy Dezorient expressz címen az Orpheusz kiadó kiadta a verseskönyvét. Találtam erről pár sort itt:
www.bazilphoto.fw.hu
2007. november 19-én a Magyar Írók Szövetségének a házában került sor Rónai-Balázs Zoltán verses kötetének bemutatójára. A kötet illusztrációit Jakatits-Szabó Veronika készítette. A kötet bemutatásában közreműködött Szigeti Csaba irodalomtörténész. A kötet megvásárolható a Magyar Írók Boltjában.
Ugyanitt vannak fotók is a bemutatóról, kettőt kiragadnék.
Találtam két verset tőle, az egyiket idemásolom:
Rónai-Balázs Zoltán
Reggeli kutyák
Nekem az életem hevert széjjel,
neki a combjai.
Sokat beszéltem,
hogy ne kelljen sokat mondani.
Szívemben, mint nyű a sebben,
szíve ficergett. Éhesebben
minden szótól, forróbban és élesebben.
Mint az a két lángkarom,
mi túl volt puszta lánykaron
tíz perce még,
s már azért ölelt csupán,
mert megérezte bomlani
a park füvén az éj húsát.
Aztán bugyit húzott a helyemre,
s én az ő helyére egy gatyát.
Felröhögtem. Egymás illatát
csak hazavisszük! S a csókok is
majd hazáig követnek:
reménykedő kóborkutyák.
A másik vers elolvasható itt.